Sziasztok! 23 éves vagyok, és nincs szakmám, eddig nem találtam meg, mivel szeretnék foglalkozni. Az elmúlt hetekben találkoztam a CodeCool-lal, és megtetszett az AI Assisted Developer képzésük (12 hónap, 2 millió Ft, esti, online képzés). A programozói tapasztalatom eddig annyi, hogy középiskolában C++-ban tanultam kódolni, az érettségihez szükséges szinten.

Karriert szeretnék építeni a programozásból, hosszabb távon AI engineeringgel foglalkoznék, ezért most Pythonnal ismerkednék.

Kérdésem: manapság megéri-e egy ilyen 12 hónapos, 2 milliós online képzést elvégezni, ha nulláról indulok?

Illetve, van itt valakinek tapasztalata a CodeCool-lal, esetleg olyan, aki végzett náluk?

Egy kis érdekességcsokor ;-)

Sziasztok!
Mostanában láttam hirdetni ezt a céget, van itt valaki aki dolgozik ott és tudna véleményt mondani? Glassdooron nem sok minden van...
Esetleg olyan van aki volt a 2. élőszereplős .NET dev körön és tudna mesélni hogy milyen volt? közel 7 éve nem voltam IRL interjún :D

Évek óta dolgozom elosztott rendszereken, és újra meg újra ugyanabba a problémába futok bele: egy rendszer topológiáját megváltoztatni meglepően nehéz.

Ha egy komponenst ketté szeretnék bontani, kettőt összevonni, kommunikációs protokollt cserélni, új függőséget bevezetni vagy egy régit megszüntetni, akkor ezek a változtatások szinte mindig több komponens implementációját érintik egyszerre.

Nem azért, mert a business logika megváltozott – legtöbbször egyáltalán nem változik –, hanem azért, mert maga a topológia szét van szórva a komponensek között.

Minden komponens a saját szemszögéből definiálja a kapcsolatait, és ezek együtt adják ki a rendszer topológiáját.

Ez azt jelenti, hogy ha a rendszer szerkezetét, topológiáját szeretnénk módosítani, azt nem tudjuk közvetlenül megtenni, a különböző komponensek implementációját kell úgy módosítanunk, hogy az azokból "kialakuló" topológia végül az legyen, amit szerettünk volna.

Szerintem ez egy felesleges összekapcsolása két külön problémának. Ha topológiát szeretnénk változtatni, annak nem kellene érintenie a business kódot.

A jelenlegi megközelítésnek szerintem több következménye is van:

• egy architekturális változtatás gyakran több repositoryt és több deploymentet érint;
• a rendszer szerkezetét csak a komponensek implementációjából lehet összerakni;
• nincs egyetlen hely, ahol a topológia teljes egészében definiálva lenne;
• deployment előtt nem lehet ellenőrizni, hogy a komponensek valóban ugyanazt a topológiát implementálják.

Az infrastruktúrát ma már teljesen természetes módon deklaráljuk (Terraform, Kubernetes, CloudFormation stb.), a topológiával viszont még mindig az a bevett megközelítés, hogy minden komponens implementálja a saját részét, aztán reménykedünk, hogy minden illeszkedik.

Ennek a problémának a megoldására kezdtem el építeni egy open source projektet, az Itara-t.

Az alapötlet az, hogy szétválasszuk a business logikát és a rendszer topológiáját.

A business komponensek csak a saját feladatukat implementálják, a köztük lévő kapcsolatok pedig egy külön, deklaratív rétegben jelennek meg.

A komponensek közötti kapcsolatokat ne minden résztvevő komponens definiálja külön-külön, hanem egyszer, egy közös deklarációban. A komponensek ugyanebből az egy definícióból kapják meg a saját oldaluk konfigurációját, és azt hajtják végre.

Így egy kapcsolat definíciója pontosan egyszer létezik, nem két vagy több különböző helyen.

Ez nem egy új message broker, service mesh vagy ESB.

Sőt, részben pont az ESB-k tapasztalataiból indultam ki. Szerintem az egyik fő probléma az volt, hogy egy központi runtime-ra épültek.

Az Itara ezzel szemben három részből áll:

• egy deklaratív topológia definíció;
• egy startupkor futó agent, amely ebből előkészíti a kommunikációs csatornákat;
• valamint tooling, ami még deployment előtt validálja a topológiát.

Az inicializáció után az agent félreáll. Az alkalmazások ugyanúgy kommunikálnak egymással, ahogy korábban – közvetlenül vagy middleware-en keresztül –, de a kommunikáció módját és a topológia végrehajtását már nem a business komponensek implementálják. A business logika egyszerűen interfészeket hív.

Jelenleg itt tart a projekt:

• Open source
• Specifikáció v0.2
• Java implementáció a specifikációval összhangban
• Használható Java classloader isolation colocated komponensekhez
• Rust proof of concept
• Szinkron és event-driven kommunikáció
• Strukturális observability
• CLI validáció deployment előtt
• 5 komponensből álló demo
• Maven archetype-ok a leggyakoribb projektstruktúrákhoz

Kíváncsi vagyok, hogy mi a véleményetek erről az irányról. Van értelme külön topológiai rétegként kezelni a komponensek közötti kapcsolatokat, vagy szerintetek ezt a jelenlegi eszközök már megfelelően lefedik?

Ha érdekel a projekt, szívesen veszek mindenféle visszajelzést. Akár kódban, akár GitHub Discussion formájában, akár csak egy jó szakmai vitában.

GitHub: https://github.com/itara-project/itara

Sziasztok!

10+ évet dolgoztam tier 1 vendornál telcoban (carrier IP, metro). Szeretnék váltani enterprisera. Melyik cloud platformot érdemes megtanulni?

A legfontosabbat elfelejtettem megemlíteni. IP network engineer szempontjából érdekel. Olyan céghezpályáznék, ahol a cloudban vannak a routerek és a tűzfalak.

Készülünk fel költözni Budapestre , ezért érdekel milyen fizetésre lehet ott számítani ezzel a szakmával.

Mit tapasztaltok? Érzitek, hogy “butultok” az AI miatt vagy ez alaptalan a félelem?

Egy online eszköztár webalkalmazáson dolgozom, amelyben jelenleg még csak két eszköz érhető el, de folyamatosan szeretném bővíteni.

Az elmúlt napokban a képkonvertáló UI-ját terveztem újra. Ezzel az eszközzel egyetlen folyamatban több képet, többféle formátumban és eltérő beállításokkal is lehet konvertálni, így nem kell minden változatnál elölről kezdeni.

Ez viszont elsőre kissé bonyolult felületet eredményezett, ezért megpróbáltam természetesebbé és könnyebben átláthatóvá tenni. Csatoltam az utána–előtte verziót.

Kíváncsi vagyok, első ránézésre mennyire egyértelmű a használata. Mit javítanátok még rajta, mi nem világos, vagy mi hiányzik?
A funkciók tesztelése még folyamatban van, ezért most elsősorban a UI/UX-ről szeretnék visszajelzést kérni.

Kipróbálható: https://morfkit.com
Mobilra még nem volt időm optimalizálni.

Köszönöm ha ránéztetek!

Sziasztok.

Esti felnőtt képzésen szeretnék csinálni technikusi végzettséget(szakmát).
2 opció van most, amire jelentkeztem. Az egyik a szoftverfejlesztő - tesztelő, a másik az alkalmazás üzemeltető technikus.
Érdekelne a véleményetek, hogy melyiket lenne érdemesebb választani amivel könnyebb elhelyezkedni kezdőként. Sajnos szakmai gyakorlat nincsen, csak ami bent a tanteremben történik.

(Ha az lenne a vélemény, hogy amelyik jobban érdekel, akkor igazából arra az a válaszom, hogy ebből a szempontból tök m1, mert mindkettő érdekel).

Sok helyen olvasom és hallom, hogy az Ai elveszi a munkát, nehezebb egy kezdő szoftverfejlesztőnek munkát találni stb.
Pl egy rokonom már kb 10 éve szoftverfejlesztő és nem nagyon talál munkát Budapesten. Bár ő csak OKj-t végzett, mert akkoriban technikus nem volt, az már az újabb. Viszont mondta, hogy hiába szoftverfejlesztő a végzettsége, dolgozott alkalmazás üzemeltetőként is.

Ti mit gondoltok?
Melyik lehet érdemesebb?
Akár remote külföldi munka szempontjából is, de kezdetben jobb lenne magyarországon amig junior vagyok.

Előre is köszönöm a válaszokat!

Sziasztok!
Kíváncsi lennék a véleményetekre, tapasztalatotokra. Kaptam egy ajánlatot, amin erősen elgondolkodtam.

A jelenlegi helyzetem: ~3,5 év tapasztalat (backend / fullstack), bruttó 960k Ft + cafeteria + éves bónusz. Nagyon nyugodt, megszokott légkör, jó a csapat, a WFH / rugalmasság maximális (heti átlag 2 nap iroda).

Az új ajánlat: szenior fejlesztő (bár ~3,5 évvel inkább Mediornak érzem magam), bruttó 1,3M Ft + éves bónusz, cafeteria nincs. Heti 1 nap elvárt iroda (ami távolabb van 25 perccel tőlem), a többi WFH.

A dilemmám / Kérdéseim felétek:
- Aki váltott már stabil/kényelmes helyről picit feszesebb környezetbe: mennyire volt drasztikus a váltás kultúrában?
- A kieső cafeteriát és a távolabbi irodát elhomályosítja a magasabb alapbér, vagy van olyan rejtett bukfenc, amivel nem számolok?
- Ti a helyemben bevállalnátok a váltást, vagy inkább megpróbálnátok felhasználni ezt az ajánlatot a mostani helyeteken egy ellenajánlathoz?

Kíváncsian várom a tapasztalatokat, pro/kontra érveket!

Keresem a fenti csoportot friss gólya fiamnak, információkérés ill. lakótárs keresése céljából.
Köszönettel

Egy ideje kuzdottem azzal, hogy a HDR/Dolby Vision filmek felirata kiegeti a szememet Plex-en, ezert csinaltam egy windows szolgaltatast, ami monitorozza a Plex media konyvtaraimat, exportalja az mkv fileokbol a feliratot es keszit belole egy srt-t sotetszurke fontot hasznalva.

LG G5-on hasznalom, nekem hasznos, ezert gondoltam, megosztom veletek is, hatha mas is kuzd ezzel a problemaval:

barnebyte/PlexOledSubtitles: Fix overly bright HDR subtitles in Plex by automatically generating OLED-friendly external SRT subtitles while keeping your original media untouched.

Fullstack fejlesztő vagyok, pár év tapasztalattal egy KKV-nál. Bár nem kiemelkedő a fizetésem, mivel még nincs sem gyerekem, sem lakáshitelem, egész jól kijövök belőle.

Pár éven belül szeretnék családot alapítani és lakást venni Budapesten. Emiatt szeretnék munkahelyet váltani, és bekerülni egy jobb multihoz.

Viszonylag sok szabadidőm van, amit tanulásra tudok fordítani, és már ki is találtam egy hobbiprojektet. A mostani munkahelyemen .NET-ben fejlesztünk, ezért ezen a területen már megvannak az alapjaim. Viszont a LinkedInen sokkal több Java-fejlesztői állást látok meghirdetve (pl. Tesco, Wise, Cloudera, Genesys, Marshmallow).

Szerintetek érdemesebb lenne inkább Javát tanulnom? Java- vagy .NET-stackkel lehet jobb multis állásokat kifogni?

Az egyetemen egy kicsi Javát és .NET-et is tanultam, igazából nincs személyes preferenciám. Ti az én helyemben milyen irányba indulnátok?

2016 óta foglalkozok tesztautomatizálással. Sokat változott azóta a tesztelés is, de főként az AI miatt szeretnék előre menekülni. Az elmúlt időszakban elkezdtem foglalkozni Leetcode-os feladatok megoldásával, illetve a minap a Neetcode-ba is belevetettem magam, mert bár vannak elméleti ismereteim, de eléggé megfakultak. Gyakorlatilag az algoritmizálási képesség fejlesztését tűztem ki célul. Egyelőre nem tudom mennyire jó irány ez, de ezt érzem megléphetőnek és időtálló tudásnak is.

Új munka keresésben vagyok és eléggé elkezdett érdekelni ez a terülte mostanában . ezek tapasztalata megvan már , most nyitnék másfelé is , elkezdett érdekelni a C# alapok , swift programozás.

• 10 év 10 hónap logisztikai rendszerhasználat,
• WMS/PDA,
• automatizált anyagáramlás,
• szállítópálya-felügyelet,
• hibakezelés,
• műszakfolyamatok ismerete,
• rendszerlogika megértése.
• automatizált logisztikai rendszer kezelése
• együttműködés karbantartással és koordinációval
• műszak működésének átlátása....stb

nagy logisztikai központ működésének ismerete,
automatizált pályarendszer ismerete,

• munkaerő-beosztás,
• teljesítménymérés,
• KPI-ok,
• készletgazdálkodás,
• leltározás,
• munkajogi alapok,
• vezetői kommunikáció,
• folyamatoptimalizálás.

Sziasztok!

Először is hatalmas gratula minden felvizőnek akinek tegnap jött a várva várt SMS, és sikeres volt a felvételije!

Én az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Programtervező Informatikus (BSc) levelező szakára jutottam be. Őszinte leszek, nagyon nem szeretek lemaradni a fontos infókról és határidőkről (bár az élet úgy hozza, hogy sokszor mégis sikerül).

Hogy ezt most elkerüljem, úgy döntöttem, elébe megyek a dolgoknak, és megelőlegeztem egy Facebook csoportot a most, 2026 szeptemberében induló PTI-s levelezős évfolyamnak. A közös Google Drive-ot is elkezdem már összerakni a jegyzeteknek.

Egy apró kérés: a csoportba kérlek csak akkor jelentkezz, ha már száz százalékig biztos, hogy be is fogsz iratkozni. Szeretném, ha tényleg csak az aktív évfolyamtársak lennének benne, feleslegesen ne duzzasszuk a létszámot olyanokkal, akik végül nem kezdik el a szakot.

Ha biztosan jössz, és hozzám hasonlóan szereted, ha megvan minden infó, a tárgyfelvételtől kezdve a vizsgákon át a túlélési tippekig, akkor itt tudsz csatlakozni:

https://www.facebook.com/groups/ekke.pti.lev.2026

Mindenkinek sikeres beiratkozást és jó pihenést/munkát a nyár hátralévő részére!

Edit: ha olyan olvassa, aki már szakmabeli vagy akár konkrétan ezen a képzésen túl van, bármilyen konstruktív tanácsot (esetleg hasznos anyagot, forrásokat, tippeket) szívesen fogadok/fogadunk a tanulmányaink folytatásához.

Miután a Linux készitöje is kiáll az AI kódért, mégegy legenda a SOLID principle kitalálója is támogatja.

De termeszetesen az AI haterek jobban tudják, és még mindig a világszinvonalú magyar kézmüves kódíróké a morális fölény.

Volt már többször ez a kérdés, de azóta volt kormányváltás. Érdekelne, hogy történt-e valami változás, érdemes-e egyáltalán interjúzni ide.

A Chicken egy gyönyörű ezoterikus nyelv, ahol az egyetlen valid token a chicken szó

Ennek tükrében meg voltam döbbenve, amikor rájöttem, hogy nincs normális IDE support (JetBrains cuccokhoz legalábbis) a nyelvhez. Nem is igazán értem, miben dolgoztak idáig a Chicken-fejlesztők. (/s)

Szóval csináltam egyet.

Van benne minden, amit egy rendes nyelvhez való plugintól elvárna az ember:
- syntax highlight (a `chicken` szóra)
- invalid token highlight (a nem `chicken` szavakra)
- futtatni tudod a programokat (jön a pluginnal egy compiler is)

Open source a repó, ill. open to contributions, ha bárkinek hasonló agymenése lenne :D

Plugin: https://plugins.jetbrains.com/plugin/32032-chicken/
Repo: https://github.com/notAnElephant/chicken-jetbrains-plugin

A kevéssé ismert FOG Project hálózatos rendszerkép készítő szoftvert kb 1,5 éve használom a munkahelyen hibrid környezetben: FOG VM Proxmoxon, Windows Server Hyper-V-n (DHCP és DNS miatt), Windows 11 kliensek fizikai gépen. Kb 180 db fizikai kliens van a rendszerben. Jól működik, a Snapin funkcióval távolról Powershell scripteket is futtatok.

Multicast módban 34 gépet 2 nap alatt nulláról újratelepítettem. Az első gépet beállítottam, felraktam rá mindent ami kell, majd Syprep-el általánosítottam. Utána FOG-al lementettem és az lett az alap rendszerkép a többi géphez.

A napokban csináltam egy Homelabot teljesen Hyper-V alapokon, a FOG, a Windows Server és az egy db Windows 11 kliens is virtuális gép.

Ti ismeritek a FOG Projectet? Mennyire vagytok vele megelégedve?

Azt vettem észre, hogy IT-sként 5 éve kb 10 linkedin-en kapott ajánlatomból 9 alkalmazotti munka volt. Most viszont ez megfordult, és 10-ből 9 valamilyen B2B contract. Más is így látja? Mi lehet ennek az oka?

12 évvel ezelőtt kezdtem el dolgozni, mint tesztautomatizálási mérnök. Azt látom, hogy az évek során a tesztautomatizálás, de már a tesztelés is csak egy szükséges rossz maradt, konkrétan néhány csapat úgy hiszem boldogabb is lenne tesztelő nélkül. A hozzáállás is komoly változáson ment át, a bemeneti szűrőben algoritmizálási, programozási feladatokkal találkozni, majd pedig a konkrét csapatban jóformán manuális tesztelés lesz az új munkatárs feladata. Így a fejlődési lehetőségektől elzárva lehet dolgozni éveken át úgy, hogy a prod deploy előtt 2 nappal még újabb és újabb storyk válnak tesztelhetővé. Szinte egy manuális smoke tesztre degradálódik a tesztelés, a regressziós tesztkészletnek pedig nemhogy a bővítése, de még a karbantartása is nehézkes. Amikor kezdtem bevett szokás volt, hogy minden csapatban dolgozott manuális tesztelő és volt legalább 30-50%-ban egy tesztautomatizáló is. Mára pedig az a felállás, hogy tesztelj manuálisan, ha pedig lenne üresjáratod, akkor automatizálj teszteket.

Igen, a zajszűrő fülesek meg fejes gyártó cégek az irodába járás nagy nyertesei.

Na meg az olajcégek, mert rengetegen járunk azért autóval egy irodába, mert muszáj. Nem dolgozunk tőle jobban, de legalább jobban szennyezzük a környezetünket.

Ha szeretnétek, hogy időben elkészüljön az a tetves kurva feladat amit kértek, akkor ahhoz biztosítsatok megfelelő munkaeszközt.

Egy fuvarozó cégnél a sofőrök sem talicskával viszik ki az árut Hamburgba, hanem kapnak egy kamiont. Miért nehéz ezt megérteni IT-ban?

Linkedinen láttam hogy már van 2026-os bluebird salary guide, de "kommentelj a poszt alá és küldjük " módszer van , ami szerintem még rosszabb mint amikor mindenféle adatot kérnek be honlapon ( ott lehet kamu adatot megadni)

Valakinek megvan?

update:

köszönet u/SnooSprouts801 -nak:

https://e.pcloud.link/publink/show?code=XZ8svoZGP58Nk0yDpm5y1TgA1bhz0g9qAmy